VIZSOLYI LÍVIA SZEGEDI MŰKÖDÉSÉNEK 20 ÉVES JUBILEUMA

Műsor:

G. Ph. Telemann: Fantázia
A. Corelli: Adagio
J. J. Dotzauer: Quartett
G. Jacob: Three Little Pieces
Kovács Béla: Salute Signor Rossini
F. Loewe: My Fair Lady – részlet
-
W. A. Mozart: Szerenád a Don Giovanni c. operából
   W. A. Mozart: Ária a Don Giovanni c. operából
G. Lichl: Offertorium
J. B. Breval: Koncert fuvolára  és fagottra
A. Piazzola: Escolaso

Közreműködők:

Dr. Zsigmond Zoltán – zongora
Dr. Varga Laura – fuvola
Steiler Tamás – oboa
Zoltán Péter – klarinét
Kosztándi István, Behán László Dezső – hegedű
Keszera Ágnes – brácsa
Kőrösi Györgyi – gordonka
Taletovics Milán – ének
Szegedi Kamarazenekar

Az est házigazdái: Nánási Helga és Taletovics Milán

 
„1952. május 18-án születtem Ózdon. Gyermekként egy kis falu, Hangony és Eger városa között zajlott az életem. Zenei műveltségem kezdetét két alapvető élmény határozta meg: nagyapám kántortanítói munkájára való odafigyelésem, később pedig az egri színház bűvöletében való létem. Maga az instrumentum, a zongora, 7 éves koromban tűnt fel az életemben, hogy aztán mellé elementáris erővel társuljon a kórus-éneklés, mely olyan intenzív volt, hogy nyolcadik osztályos koromban saját, 12 tagú kamarakórust működtettem.
   14 évesen az egri zeneiskolában egy fafúvós hangszer mellé sodródtam, és ez meghatározta további életem alakulását. Akkori vonzalmamat, érdeklődésemet a zenetudomány és a kórustevékenység iránt szinte elsöpörte a fagott iránti csodálat. A hangszeres játék igazi örömét ettől kezdve a fagott jelentette számomra, mely új csodákat hozott, a kamarazenélés, illetve a zenekari élmények kezdetét.
   Ezt követően utam a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolán át a budapesti Zeneakadémiára vezetett, ahol kinyílt előttem a zeneművészet világa. Maga a fővárosi lét is csodás volt, a rengeteg színház- és koncertlátogatás széppé tette az ifjúságomat. Rudas Imre és Janota Gábor voltak a mestereim. Ötödéves koromban I. helyezést értem el a Zeneakadémia jubileumi versenyén, melynek jutalma egy finnországi koncertkörút volt.
   1975-ben szereztem fagottművész és középiskolai fagott-tanári diplomát, jeles minősítéssel.
   Szakmai pályafutásomat 1975. április 1-jén kezdtem a Győri Filharmonikus Zenekar tagjaként, majd szeptember 1-től a budapesti XIV. kerületi zeneiskola tanáraként. Abban az időben rengeteg szóló-szereplésre nyílt alkalmam, az Országos Filharmónia, illetve az I. István Zenekar szólistájaként. Felléptem magyar városokban és külföldön (Finnországban és Németországban). Tanítottam és fagottoztam. Közben részt vettem a Prágai Nemzetközi Versenyen, ahol IV. helyezést értem el, valamint Anconában és Toulonban is versenyeztem. 1978-ban a Győri Zeneművészeti Főiskola, ill. Szakközépiskola tanára lettem. Győr városa, illetve zenekara rendszeres koncertezési lehetőséget biztosított számomra. Szólóestjeim évi rendszerességgel zajlottak és zenekari kísérettel is számos koncertem volt.
   1984-ben született Milan fiam. 1990-ben magánéleti okok miatt hatéves fiammal Szegedre költöztem. A város Konzervatóriumának adjunktusa, majd később docense lettem. Tanítványaim sorában megtalálható két szegedi, már aktívan dolgozó fagottművész, de a győri, pécsi, debreceni zenekarokban is muzsikálnak egykori növendékeim. Tanítványaim közül vannak, akik a pedagógusi pálya mellett kötelezték el magukat. Thessalonikiben is egykori növendékeim egyike dolgozik, általa nekem is sikerült két ízben Görögországban tanítanom, majd Portugáliában is kurzusokat tartottam és koncerteztem .
   Tanári tevékenységem mellett természetesen a Szegedi Szimfonikus Zenekar szólamvezető fagottművésze vagyok. Az elmúlt évek során a sok szimfonikus koncert mellett alkalmam volt az opera-repertoárt is megismerni. Hosszú ideig játszottam a Pál Tamás vezette Salieri Kamarazenekarban, turnéztam és lemezfelvételek készítésében vettem részt. 1999-ben sikerült egy szóló-fagottos CD-t megjelentetnem, francia zeneszerzők műveiből, mely úttörőnek számított a szakmában. Ezt követte még két szólólemez, valamint 2002-ben a Szegedi Fagott Trió CD-lemeze, melyet zenekari szólamtársaimmal készítettünk. Szólistaként is rendszeres szereplője vagyok Szeged zenei éltének. A város már két alkalommal tüntetett ki Alkotói Díjjal. Megkaptam a Szegedért Emlékérmet, majd 2010-ben a Kölcsey Emlékplakettet.
   A hangszeres oktatáson kívül, szeretném kivenni részem az ifjúság zenei műveltségének fejlesztésében is. Ennek érdekében hoztam létre az „Áloműző Kamaravarázs” című kamarazenei bérletsorozatot, ahol zenekari művészkollégáimmal az iskolákba, „gyerek-közelbe” visszük hangszereinket. Az asztmás gyerekek, illetve a Tömörkény Gimnázium javára eddig három jótékonysági koncertet sikerült megszerveznem.
   A fagottművészi tevékenység tehát a hivatásom és a hobbim is egyben.
   Immár 20. éve, hogy szegedi polgárnak vallhatom magam és ezt méltóképpen, hangversennyel, művészkollégáimmal, fiammal – ki a Szegedi Nemzeti Színház művésze - és a szegedi közönséggel együtt kívántam megünnepelni!”    
                 
Vizsolyi Lívia