Marica grófnő

Harsányi Zsolt és Eörsi István fordításai.
Librettóját Julius Brammer és Alfred Grünwald írták.
Szövegváltozat: Kardos G. György átdolgozásának felhasználásával Koltai M. Gábor és Zsigó Anna

A magának való, mogorva Endrődy Tasziló gróf felélte a családi vagyont, és álnéven gazdatiszti állást vállal egy Kolozsvár melletti birtokon. A birtok úrnője, Marica grófnő a hozományvadász kérők elől menekülve szintén a vidéki magányban keres nyugalmat. Az álruhás gróf és a férfiak elől elzárkózó grófnő egymásba szeret. Boldogságuknak számos akadálya van: egy eltérített levél, egy Zsupán nevű báró (aki nem létezik, mégis felbukkan a kastélyban), rengeteg pezsgő és pálinka, különféle rokonok, egy dúsgazdag román herceg és legfőképp a szerelmesek által gyártott hazugságok – a happy endhez nemcsak a zűrzavaron, hanem saját konokságukon is úrrá kell lenniük.

A Marica grófnő Kálmán Imre egyik legsikeresebb operettje. Gyönyörű dallamokban és viharos szenvedélyekben gazdag remekmű, mulatságos epizódok és tomboló szenvedélyek hullámvasútja, amelyen olyan világhírű slágerek kísérnek minket végig, mint a Szép város Kolozsvár, a Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket, a Ringó vállú csengeri violám vagy a Hej cigány.

Eörsi István örököseinek engedélyét a Hofra Kft. közvetítette.

AZ ELŐADÁS HOSSZA KB. 4 ÓRA, KÉT SZÜNETTEL.

Az előadás a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával jön létre Szegeden.

Így készült a Marica grófnő a Szegedi Nemzetiben – videó ITT.

* * *

„Ez nem vicc, ez mámor” – zajos siker a fergeteges Marica grófnő-produkció a nagyszínházban