Hol jársz, hová mész?

Gyulainé édesanyám,
engedje meg azt az egyet:
Hogy vegyem el Kádár Katát,
Jobbágyunknak szép leányát!
Miklós úrfi szépen kéri,
édesanyja nem igéri,
Nem igéri.

 
A Háromszék Táncegyüttes előadásának magvát Kádár Kata balladája képezi, amely régi stílusú balladáink közül is az egyik legarhaikusabb. A történet változatait megtaláljuk Bocaccio Dekameronjában, délszláv és román balladában, Telamón király széphistóriájában és tényleges eseményt bemutató bajor krónikában is. A ballada legvalószínűbb eredete a bajor krónikások által leírt valós történeti esemény lehetett.
A Háromszék Táncegyüttes táncjátéka igazi különlegesség a táncszínházi előadások világában, hiszen egységes történet keretén belül, ellenpontozva alkalmazza a klasszikus népzenét a jazz-es hangzású elemekkel, a hagyományos néptánc-elemeket a táncszínházi-, balett- és kontakt-tánc elemekkel, illetve a szinte teljesen lecsupaszított, üres teret a kifinomult díszletekkel.

Bemutató: 2008 május 14-én a Lajtha László Stúdióteremben volt megtartva.
 
"A téma univerzális, az európai népek többségénél előfordul, legvalószínűbb eredete a bajor krónikások által leírt valóságos történet lehetett. [...] Azonban, mint Fazakas Misi, az előadás művészeti munkatársa tegnapi sajtótájékoztatóján mondta, a ballada csupán ürügy, hogy bizonyos témákról beszéljünk. Ilyen például a társadalom értékítéletének befolyása a magánszférára: az eredeti ballada alapmotívuma ugyanis az, hogy egy fiú nem veheti el feleségül azt a nőt, akit szeret. A társadalom és magánélet viszonya ma is aktuális lehet. Az előadás célja továbbá, hogy rehabilitálja, közelebb hozza az emberekhez azt a műfajt, amely kissé feledésbe merült, és amely attól is érdekes, hogy egy közösség egykori értékítéletét hordozza."
 
Farcádi Botond: Kádár Kata-interpretáció a színpadon, Háromszék Független Napilap
 
"Az előadás valójában az egyik legrégebbi klasszikus székely népballada, Kádár Kata balladájának folklorisztikai és koreográfiai interpretációja. Középpontjában szerelmi tragédia áll: Gyulainé, a gazdag nemesasszony megtiltja fiának, Miklós úrfinak (máshol: Gyula Mártonnak), hogy feleségül vegye Kádár Katát, a szép jobbágyleányt. A lányt feneketlen tóba fojtják, a legény utána ugrik. Összefonódott holttestüket Gyulainé külön sírba temetteti, a hantokból két kápolna-virág nő, és újra összeölelkezik. A virágokat szétválasztó Gyulainéra fia átkot mond a sírból.
[...]Fazakas Misi, az előadás művészeti munkatársa elmondta: a Hol jársz, hová mész című darabban a Kádár Kata-ballada moldvai, udvarhelyszéki és mezőségi változatainak elemeit használták fel, attól függően, hogy melyik részlet felelt meg leginkább az elképzelt történet alakításához. Ennek köszönhetően többfajta zene- és táncmotívumból áll össze az előadás, szerepelnek benne széki, kalotaszegi, moldvai és vajdaszentiványi táncok is. Ugyancsak megtartották a különböző balladaváltozatok tájszólását és tájszavait, így több tájegység beszédstílusát is felfedezhetik a táncdarabban a nézők. A főbb szerepeket Erőss Judit, Hatházi Vilmos, Kubánda Lilla-Tünde és Nagy Szende alakítja, rajtuk kívül további tizenegy táncos lép színpadra, Fazakas Levente, Fazakas Albert, Szilágyi László és Bajna György zenéjére. A díszlet Csiki Csaba, a jelmez Kiss Zsuzsanna munkája."
 
Kovács Zsolt: Tánc az értékfelejtés ellen, Krónika Országos Közéleti Napilap
 
"[...]Az ifjú pár pedig, ha máshol nem, hát az égi temetőben úgyis összeölelkezik. Állandóan visszatérő motívum a szerelemhalál a magyar népköltészetben, de más népek írott és énekelt hagyományaiban is. Sokan és sokféleképpen dolgozták fel különböző színpadi műfajokban, mégis van létjogosultsága az újabb és újabb produkcióknak. A sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes Kádár Kata-adaptációja nem csak újabb próbálkozás a népszerű ballada színpadra vitelében, hanem egyszerű és nagyszerű előadás, amelyben felsőfokon érvényesül a szereplők párbeszéde a tánc, az ének és a hangszeres zene által."
 
Fekete Réka: Egy nóta van, lakodalmas, Háromszék Független Napilap
 

Díszlet:    Csiki Csaba
Jelmez:    Kiss Zsuzsanna
A koreográfus asszisztensei:   Hatházi Vilmos, Kubánda Lilla-Tünde, Tekeres Gizella
Zenei szerkesztés:    Fazakas Levente, Molnár Szabolcs
Művészeti munkatárs:    Fazakas Misi
Rendező-koreográfus:    Ivácson László