Boldogtalanok

Füst Milán (1888-1967) Kossuth-díjas író, költő, drámaíró. A magyar szabadvers megteremtője. Legnagyobb prózai alkotása a Feleségem története, amelyet franciaországi megjelenése után 1965-ben Nobel-díjra is jelöltek. Legismertebb drámája az újsághír alapján született Boldogtalanok.

„Hogy írtam én a Boldogtalanokat? 1913-ban egy öt- vagy hatsoros hír jelent meg Az Est című lapban „Két leány egy legény" címmel. {…} Mikor ezt elolvastam, arra gondoltam, hogy íme, milyen kitűnő drámai anyag ez. {…} Egy siket asszonnyal kezdtem, a nyomdász anyjával… – de mit is részletezzem? El kell olvasni a drámát, akkor majd kiderül, hogy mit csináltam ebből a hat sorból.”

Füst Milán
 

Vilmos élettársa, Róza, házukba fogadja Vilmát, Vilmos szeretőjét, csakhogy megtarthassa a férfit. Vilmos anyja is a fiától szeretne oltalmat kapni, mert lánya, akinél eddig lakott, verte. Apránként kiderül, hogy az asszony miatt siklott ki gyerekei élete, és azért bocsátják el mindenhonnan, mert lop. Mikor fia szembesíti hazugságaival, öngyilkos lesz. Vilmos mindkét szeretője terhes, ő mégis egyre többet van távol otthonról. Közben meghal Róza első gyermeke.

A szomszéd hentes akár Rózát, akár Vilmát feleségül venné, a két nő azonban képtelen elszakadni Vilmostól. Róza arra akarja rávenni Vilmát, hogy lője le Vilmost. A lány azonban magával végez.

„– Nem volt mellettem senki, mióta az eszemet tudom... csupa állat.
– Hát állatok vagyunk… (…) Nincs csúnyább állat, mint az ember.”

(Boldogtalanok)

Az előadás 14 éven aluliaknak nem ajánlott!