Parasztopera a Kisszínházban: templomromok között teszi a dolgát a végzet

A magyar drámatörténet egyik kultikus darabját, Pintér Béla Parasztoperáját húsz évvel a darab születése után tűzi műsorára a Szegedi Nemzeti Színház. A krimiballada egyedülálló tragédia és paródia, groteszk és megrázó egyszerre, van benne szenvedély, humor, vérfertőzés és gyilkosság. A szerző szerint „akinek tetszik, nézze meg többször is! Akinek nem tetszik, nézesse meg magát!”

Ha létezik sok balszerencsével sújtott előadás a Szegedi Nemzeti Színház történetében, akkor Parasztopera minden bizonnyal az.

A krimiballadát eredetileg egy határon átívelő produkciónak szánta a színház, újvidéki és szegedi színészek előadásában, a marosvásárhelyi Keresztes Attila rendezésében.

Pintér Béla darabja azonban két év alatt színháztörténeti kuriózummá nőtte ki magát: 2020 márciusában a délelőtti főpróba idején jelentették be, a pandémia miatt a színházakat is bezárják, így a másnapi bemutató elmaradt.

Májusban, amikor enyhült a járvány szorítása, a színház újra elővette a darabot. Mivel az előadás a szegedi és az újvidéki színház koprodukciójában készült, ezért a határzár is nehezítette a munkát: leginkább csak a szegedi színészek tartottak felújító próbákat. Végül még sem sikerült eljutni a bemutatóig, mert jött az évad vége.

A tragikus komédia azután egy ideig Csipkerózsika álmát aludta, végül ki-ki színpadra állította a maga Parasztoperáját. Az Újvidéki Színház művészeinek előadásában elkészült előadást másfél év után, tavaly szeptemberben a Városmajori Színházi Szemlén sikerült bemutatni.

A szegedi társulat szombaton este mutatja be a zenés krimiballadát Keresztes Attila rendezésében, de már csak szegedi művészek közreműködésével.

Az erdélyi rendező nem ismeretlen a szegediek előtt, az elmúlt évtizedben ő állította színpadra többek között Kosztolányi Dezső Édes Annáját, Molnár Ferenc Liliomját, vagy a La Mancha lovagját, a Hedda Gablert és az Ahogy tetszik című Shakespeare vígjátékot.

Pintér Béla Parasztoperája a maga nemében egyedülálló tragédia és paródia, groteszk és megrázó egyszerre – az elmúlt két évtized egyik legnagyobb színházi sikere. A 2002-es ősbemutató óta többen is bemutatták, húsz év alatt több száz előadást megért. A történet egy XX. századba telepített ballada, magyar falusi történet. A helyszín egy valaha szebb napokat látott, állatokkal és tehénlepénnyel teli templomrom, ahol a fiú házasodik, leginkább a saját mostohahúgába szerelmes, de a leendő ara már terhes, a húgot meg két hold szőlőért eladta a mostohaapa a részeges állomásfőnöknek. Az örömszülők sem boldogok maradéktalanul. Leendő nászék házassága romokban, a háttérben egy cowboyként emlegetett idegen, az örömszülők vagyonához pedig vér tapad.

Az épület homlokzatán az első pillanattól kezdve baljós felirat sejteti a közelgő tragédiát: „Anyám, édesanyám, miért szültél meg engemet? Szültél volna követ, ne fiú gyermeket!”

A teljes cikk a Szeged.hu oldalán olvasható.