Elhunyt Szonda Éva operaénekes

Életének 65. évében, hosszú, súlyos betegség után pénteken elhunyt Szonda Éva operaénekes, a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagja, akinek egész pályafutása a városhoz kötődött. Nemzetközi színpadokon is fellépett, például Szingapúrban Santuzzaként, Frankfurtban Mária Lujzaként, Nagy-Britanniában Rosinaként aratott szép sikert.

Szonda Éva egy zuglói kertes házból indult, már egészen kicsi gyerekként nagyon szeretett énekelni. Bár a családjában nem volt művész, édesapja hallás után kitűnően tudott hegedülni, édesanyjának pedig gyönyörű hangja volt. Középiskolásként karvezetője észrevette, hogy Szonda Évának kiemelkedően szép a hangja, az ő ösztönzésére kezdett zeneiskolában éneket tanulni. Bár közgazdasági szakközépiskolába járt, és a Közgazdasági Egyetemre készült, mellette énekelt is. Érettségi után a Zeneakadémiára jelentkezett, de elsőre nem vették fel, ezért beiratkozott a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába, ahol Sík Olgánál tanult énekelni. 

 „Szükségem is volt az alapozásra, hiszen az elméleti felkészültségem és a zongoratudásom sem volt megfelelő. Két konzervatóriumi év után próbálkoztam újra a felvételivel, akkor már sikerrel” – mesélte az indulás nehézségeiről.

A Zeneakadémián öt éven át Sziklay Erika volt az énektanára, akiben nemcsak remek pedagógusra, hanem jó barátra is lelt. Évfolyamtársai többsége – Kertesi Ingrid, Lukin Márta, Somogyi Eszter, Egri Sándor, Szilágyi Béla – az Operaház tagja lett. Ő 1984-ben, diplomakoncertje után Oberfrank Gézától, a Szegedi Nemzeti Színház akkori zeneigazgatójától kapott szerződést. Első szerepe a Nabucco Fenénája volt, hálásan mesélte, milyen nagyszerű művészkollégákkal, Misura Zsuzsával és Gregor Józseffel dolgozhatott együtt abban a produkcióban.

 

A teljes megemlékezés a szeged.hu oldalon olvasható.

 

A Szegedi Nemzeti Színház társulata megrendülten búcsúzik Örökös Tagjától, Szonda Éva operaénekestől!