Bezerédi Zoltán rendezésében érkezik a Tóték Budapestre

Június 14-én láthatja a Városmajori Szemle közönsége Bezerédi Zoltán rendezésében és a Szegedi Nemzeti Színház tolmácsolásában Örkény István legsikeresebb drámáját, a Tótékat. Latinovits Zoltán és Sinkovits Imre ismertette meg és tette feledhetetlenné a szélesebb magyarországi közönség számára Örkény István sírva nevetős abszurd tragikomédiáját, a Tótékat, a Fábri Zoltán rendezte Isten hozta, őrnagy úr! című klasszikussá vált fimben. A darab mélysége, fájdalma és abszurd humora megunhatatlan, azóta is sikert sikerre halmoz, és máig számos alkalommal tűnik fel mind a pesti, mind a vidéki színházak repertoárján. Ezúttal Bezerédi Zoltán a Katona József Színház művésze rendezte meg a Szegedi Nemzeti Színház társulatának. A második világháború idején az észak-magyarországi kis faluban a Tót család levelet kap a fronton szolgáló fiuktól. A fiú azt írja, hogy őrnagya meglátogatja őket, náluk tölti betegszabadságát. A poszttraumás stressz-szindrómával és/vagy saját hasadt jellemével küzdő őrnagy meg is érkezik, hogy bolond mániáival az őrületig dühítse a Tót családot, amelynek tagjai a végsőkig próbálnak eleget tenni minden értelmetlen parancsnak. Örkény darabja a kisember hatalommal szembeni tehetetlenségét és teljes kiszolgáltatottságát mutatja be, ettől olyan fájón átélhető a Tót család szenvedése az olvasók és a nézők számára. Bezerédi Zoltán szegedi rendezése egy árnyalatnyit eltolja a hangsúlyokat, amelynek eredménye egy kicsit sötétebbre hangolt és aktuálisabb értelmezés lesz a megszokottnál. „A Tóték című előadás nem kevesebbet állít, mint hogy ami velünk történik, arról mi tehetünk, s ha engedjük a szörnyet nagyra nőni, felfal bennünket” – írja Ibos Éva, a Revizor kritikusa a szegedi produkcióról, majd később ezt olvashatjuk cikkében: „közben persze nevetünk is, mert Örkény úgy írta meg. De Bezerédi finoman felvezetett, majd egyre nyomósabb hangsúlyai, valamint színészei érzékeny játékkal kibontott figurái lassan felülírják az iróniát, és feltartóztathatatlanul közeleg a jól ismert vég.” Ibos Éva szerint a szegedi előadás egyik legnagyobb erénye a színészi játék, amely soha, még a kisebb ziccerszerepekben sincsen túljátszva, a karakterek nincsenek túlrajzolva, hús-vér embereket látunk a színpadon, a nézők nevetése inkább velejárója, mintsem célja a finomra hangolt alakításoknak. Az őrnagy szerepében Gömöri Krisztiánt láthatjuk, Tótot Borovics Tamás, Tótnét Szilágyi Annamária, Ágikát Sziládi Hajna játssza. Bezerédi rendezése, és főképp annak utolsó jelenete tartogat a közönség számára egy nem várt, igazán meglepő fordulatot, amely teljesen újraértelmezi azt, amit Örkény Tótékjáról, és azon keresztül a világ rendjéről, hatalomról, elnyomásról és szervilizmusról eddig gondoltunk. És hogy pontosan hányba is vágta édes, jó Lajosunk az előadás végén azt, amit kellett neki? Kiderül a június 14-én a Városmajorban! Forrás: www.papageno.hu